Íme itt egy Dali kép:











Tehát elém rakott egy tányér spenótos nudlit. Ezt a fajta ételt úgy kell elképzelni, hogy olyan mint egy sima nudli, csak zöld. Szóval nem volt valami ínycsiklandozó látvány. Anyám addig nyöszörgött hogy ízleljem meg, még be nem vettem egy zöld kukacka alakú nudlit a számba. Vissza taszító látvány volt amikor az a zöld "izé" közeledett a szám felé a villámon. Olyan csúnya volt, hogy már szinte röhögtem. Amúgy magamtól biztos hogy nem ettem volna bele, de hát nem akartam megbántani szegény anyámat. Úgy voltam vele, hogy " egye fenne" egyszer élünk, csak nem fogok meghalni egy nudlitól.